A keresők és a tartalom

Még az első bejegyzéseim egyikében mutattam be az alábbi ábrát, amely alapján szerintem felépülnek a weboldalak:

Diagram megnyitása a Cacoo-n ->

Ebből kiveséztem már a tartalmi szekciót, valamint ezek valódi elhelyezkedését a világhálón (saját tartalom, vagy közösségi média / tartalom), de most a felső sávról, az általam csak Meta adatoknak nevezett részről szeretnék beszélni (kategóriák, címkék, metaadatok, robots.txt, sitemap.xml).

Fontos ez a rész, mert itt kiegészítő, vagy többlet információkkal láthatjuk el a különböző webkeresőket, és ezen információk alapján kaphatunk jobb helyezést egy-egy kulcsszóval kapcsolatban. Félre értés ne essék, még csak a felszínét kapargatom a SEO-nak, azaz a kereső optimalizálásnak és a kereső marketingnek; az itt összefoglaltak az eddigi tapasztalataimra épülnek, és ezek csak alapjai ennek a remekül alakuló szakmának.

Az általunk közzétett tartalom már önmagában átvizsgálásra kerül a keresők által, számtalan információval bír  (hány és milyen szó, kulcsszó, milyen kontextusban szerepel az anyagban stb.), de ezek értékét növelni, a kereső motorok által történő értékelését tudjuk segíteni, ha az általam csak Metaadatnak nevezett dolgokra is odafigyelünk.

Miről is beszélek? Ha az oldalunk mondjuk csavarkulcs értékesítéssel foglalkozik, fel tudunk tenni számtalan képet, videót és egyéb közösségi médiában szereplő tartalmat is - ennek fontosságát az előző cikkben már kifejtettem. Összefoglalva azonban a lényeg az, hogyha valaki keres valamit a weben, nemcsak weboldalakat kaphatunk a keresés eredményeképpen, hanem máshol fellelhető egyéb típusú tartalmakat is: képeket, videókat, helyszíneket is. De honnan tudja a kereső, hogy egy adott képen, vagy más multimédiás anyagban csavarkulcs szerepel?

Onnan, hogy mi, valamilyen leíró adattal (metaadat) megmondjuk neki. Legegyszerűbb a fájl nevével kezdeni: ne IMG13131.jpg legyen, hanem francia_csavarkulcs_balkezes.jpg legyen. E mellett a képek esetében meg lehet adni a név mellett a kép címét (title), a helyettesítő szövegét (alt) is. Videók és a hanganyag esetében ezeken felül meg lehet még adni az adott elem leírását (description), közösségi médiák esetében (pl. YouTube videó), meg még többet. Figyeljünk ezek kitöltésére, mert lehet, hogy oldalunkat / termékünket az általunk megosztott kép, vagy videó neve, vagy leírása alapján találják meg!

Mi a helyzet a szöveges tartalommal? Ahogy korábban írtam, a szöveges tartalmaink egy része statikus (oldalak), egy másik része dinamikus (bejegyzések), azaz folyamatosan változó-bővülő. Itt kap különleges szerepet a Kategória és a Címke fogalma (főleg egy tartalomkezelő rendszer esetében).

Minden egyes tartalmunkat be tudjuk sorolni Kategóriákba, és el tudjuk látni Címkékkel. Nagyon sokaknak nem egyértelmű a különbség, ezért a csavarkulcsos példával illusztrálva:

• Kategória: szerszám, kézi szerszám, gyártóneve
• Címke: franciakulcs, balkezes, akció

A tartalomkezelő rendszerek mind a Kategóriákból, mind pedig a Címkékből egy tartalomjegyzéket bocsátanak a keresők rendelkezésére. Miért fontos ez? Gondoljunk bele: Az egyes bejegyzéseink elérhetővé válnak kapásból három helyről, így gyakorlatilag megtripplázódik (nagyjából): saját hivatkozásuk alapján, Kategóriák alapján és a Címkék alapján egyaránt! Alkalmazzuk a Kategória és Címke rendszert hatékonyan, és jobbak lesznek az eredményeink a keresőkben (a mellett persze, hogy az érdeklődő felhasználóknak is segítséget nyújtunk abban, hogy a hasonló tartalmú bejegyzéseket / termékeket könnyebben elérhetik, megtalálhatják - végül is nekik, és nem a keresőknek készítjük az oldalt ugye? :-)). 

Az utolsó részben két olyan résszel foglalkozunk, amelyek már inkább webfejlesztői részvételt igényelnek, ez a robots.txt és a sitemap.xml. Nem megyek bele a mély részleteibe ezeknek a speciális metaadatoknak, de a lényegük a következő: a robots.txt segítségével mondhatjuk meg az egyes keresőknek, hogy mely oldalainkat keresse, indexelje, és melyeket hagyja ki - a sitemap.xml segítségével pedig teljes leírást adhatunk a keresőknek (és a felhasználóknak is) az oldalunk struktúrájáról, ezzel mutathatjuk be, hány oldalból, bejegyzésből, képből, és egyéb tartalomból áll weboldalunk, és ezek hol találhatók. Meglétük alapja egy jól kereshető és értékes weboldalnak. 

A következő részben - a közösségi média világába belépő részek előtt - még visszatérek a Meta adatok két részére: az egyes bejegyzéseinkben elhelyezhető további metaadatokra, és a közösségi világot indukáló / kiváltó Kommentekre / Hozzászólásokra. 

Közösségi tartalmak a weboldalunkon.

Előző bejegyzésben, az egyes webtartalmak típusaival foglalkoztam, és azzal zártam a cikket, hogy nem feltétlenül kell, hogy a tartalmak saját weboldalunkon legyenek (sőt!) - ezt fogom most kifejteni, és ez már egy kis kanyar a blog eredeti témája felé, a közösségi élet felé.

Miért fontos ez, miért fontos, hogy a tartalmak ne csak a weboldalunkon-ról legyenek elérhetők? Ez már a keresőmarketing, keresőoptimalizálás, azaz a SEO egyik része. Az előző cikkben szereplő ábrán a felső részben (Kategóriák, Címkék, Meta adatok, stb.) találhatjuk azokat információkat (az oldal tartalmán felül természetesen), amelyek fontosan az egyes keresőmotorok számára, amelyek alapján meghatározzák egy-egy kulcsszóhoz kapcsolódó helyezésünket - ha éppen egy felhasználó éppen arra keres (fontos! ha éppen arra keres, mert mi van ha egy kulcsszóra jó a helyezésünk, de a kutya nem keresi azt a neten...).

Amikor létre hozunk egy weboldalt, alapvetően az a célunk, hogy minket megtaláljanak, hogy cégünket, termékünket vagy szolgáltatásunkat reklámozzuk. Ezt csak megfelelő mennyiségű tartalommal, jól optimalizált oldallal, vagy hirdetésekkel tudjuk elérni. Segítségek lehetnek még az úgynevezett backlink-ek (magyarul a viszontlink kifejezést javasolják, de szerintem borzalmas ez így), azaz azok a hivatkozások, amik a mi oldalunkra mutatnak, valamint érdemes megvizsgálni azt is, hogy keresők, a keresett kifejezésre automatikusan adnak, képi, videó, helyszín és egyéb válaszokat is:

A mellettünk lévő képen éppen Ákos-ra kerestem rá a Google-ban. A találatok között szerepel Ákos saját honlapja, és pirossal bekeretezve pedig a közösségi médiában elhelyezkedő rá mutató hivatkozások:
- Wikipedia: életrajz, biográfia

- Youtube: kiemelt videó

- Youtube: Ákos saját zenei csatornája

- Facebook: rajongói oldal

- Citatum: idézetek

- Flickr, saját oldal, rajongói oldalak: képek minden mennyiségben

Azt gondolom említeni sem kell, hogy a fenti tartalom mellett megtalálhatóak Ákos saját weboldalára mutató hivatkozások (backlink-ek).

Az én első számú meglátásom a témában az, hogy érdemes a közösségi oldalakon, médiában vagy csak a közösség által létrehozott tartalomban jelen lenni (persze ésszel), hiszen a keresők már nem csak kulcsszavakra keresnek, és nemcsak szöveges találatok hoznak, hanem mindent vegyesen: képet, videót, idézeteket, térképeket, és ha saját oldalunkkal egyenlőre nem boldogulunk a jobb pozíció elérésében, akkor ezek segíthetnek, hogy ránk találjanak.

A következő részben majd a kereső motorok által használt keresési algoritmusok támogatásával fogok foglalkozni, nem túlságosan mély szakmaisággal, inkább úgy, hogy egy átlag felhasználó megértse azt.