Weboldalunk a meta adatok tükrében

Az előző cikk óta majdnem 1 hónap telt el: sikerült nagyon mélyen elmerülni a közösségi oldalak világában, és még mindig rá tudok csodálkozni annak összetettségére, sokszínűségére.

Ennek a tartalmi blokknak (a weboldal felépítése) a lezárásaként igyekszem elmerülni egy kicsit a már inkább webfejlesztéshez közelebb eső részekben ("láthatatlan" Meta adatok), valamint egy újabb lépést készülök megtenni a közösségi oldalak felé, kicsit kielemezve a kommenteket / hozzászólásokat.

Folytassuk az előzőekhez kapcsolódó Meta adatokkal, illetve ennek a témának a lezárásával, mert még kimaradtak az egyes oldalakhoz kapcsolódó kiemelt kategóriájú Meta adatok, valamint a formázást, megjelenést, és kereső szempontból történő értékelést meghatározó részek.

Nem szeretnék belemenni, egy szabvány HTML oldal leírásába, és felépítésében, akit ez érdekel, olvassa el a HTML 4.01 1999-ben (!) született leírását, vagy a HTML 5.1 még nem elfogadott munkaanyagát. Számunkra ami érdekes, azok az alábbi nevesített Meta adatok:

• Title (cím): az oldalunk címe.
• Keywords (kulcsszó): az oldalunkhoz kapcsolódó kiemelt kulcsszavak vesszővel elválasztva.
• Description (leírás): az oldalunk (vagy az adott tartalom) rövid szöveges összefoglalása.

Nagyon sokan, nagyon sok helyen leírják (maga a Google, Yahoo és a Bing is), hogy például a kulcsszavakkal nem foglalkozik a keresőjük, és azzal, ha kitöltjük ezt a részt, akkor csak a konkurensünknek adunk tippeket, hogy milyen kulcsszavakra optimalizálunk. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy érdemes ezeket használni, és ha minimális szinten, de ezek előnyt jelenthetnek számunkra - máskülönben minek nézegetné a konkurencia. Én, amikor egy weboldalt építek, mindig ügyelek ezeknek a helyes kitöltésére, mert fontosnak gondolom - és ráadásul nagyban hasonlít ez a fajta struktúra az előző részben írt tag/category (címke / kategória) részhez, ami miatt különösen nagy erőfeszítést sem igényel. 

Már a Meta adatokon túl járva fontos lehet, hogy az oldalunk tartalmát, megfelelő HTML Tag-ekkel lássuk el. Ezt majd a következő, Social szekció utáni részben fogom részletesen kifejteni, de az alapvető lényeg az, hogy a Google és egyéb keresők által "megállapított" standardok mentén használjuk ezeket. Olyanokról beszélek, mint a navigáció pontos jelzése az oldalon (nemcsak vizuálisan, hanem a keresők számára is), vagy a megfelelő bekezdés típusok helyes mennyiségben történő használata - ez már inkább kereső optimalizálási feladat valójában. 

Az utolsó tartalmi terület szintén egy fontos részét képezi az oldalunknak: ezek a tartalmakhoz kapcsolódó, látogatóktól származó hozzászólások / kommentek és értékelések. Valahol az én fejemben az van, hogy innen indult az egész. Még az internet előtt (de már modemes kor!) volt egy rövid időszak, amikor a BBS-ek a hőskorukat élték, amelyek már fórum-szerűen működtek. Ezek az internet megjelenésével teljes mértékben áttelepültek a világhálóra, és alkották meg az első közösségeket (persze az IRC, e-mail group, Usenet, és egyéb chat alkalmazásokkal együtt, illetve ebből fejlődve fórumokká).

A felhasználók regisztráció után, különböző témákba szervezett felületeken kommunikáltak, vitattak meg kérdéseket, vagy éppen mondtak véleményt valamiről - ez már nagy mértékben hajaz a jelenlegi közösségi rendszerekre. A fórumokról először átrakódott a hangsúly a közvetlenül a témánál elérhető hozzászólásokhoz, majd egy újabb transzformáció után egy nagy közös felületre (pl.: Facebook) költözött ez egész. Az ilyen típusú evolúciót nagyon könnyen végigkövethetjük például az index.hu életében is, amelynél először ment a Kerekasztal fórum, majd a hozzászólások a cikkeknél - és végül a diskurzusok jelentős része immár Facebook integráltan működik, azaz az index.hu oldaláról is, valamint a Facebook-on is elérhetőek ugyanazok a hozzászólások.

Ha felhasználóinktól releváns hozzászólásokat kapunk az általunk szolgáltatott tartalmakhoz, akkor azzal már egy első körös visszajelzéshez jutunk általuk, valamint - és ez nagyon fontos - ezen tartalmak is feldolgozásra kerülnek a keresőmotorok által: magyarul növekszik a tartalmunk, ami pedig elsődleges fontosságú az oldalunk helyezésének megállapításakor a keresőmotorok tekintetében.

Hogy meddig fejlődött ez a világ? A következő ábra megmutatja, hogy hány olyan közösségi rendszer van most (szerintem), ami az első vonalban található:

Innen fogom folytatni, egy eléggé tömör és masszív közösségi oldal áttekintéssel - persze nem akarom elmagyarázni mi a Facebook, de hogy miért érdemes használni tapasztalataim szerint, az azért benne lesz. 

A weboldalak összetétele

Tegnap feltettem egy ábrát, amiről ma egy kicsit írok, hogy hogy látom én egy weboldal összetételét:

Diagram megtekintése a Cacoo-n ->

A képen eléggé látszódik a tegnap említett Wordpress megközelítés, de azt gondolom, akármilyen tartalomkezelőről beszélünk, vagy egyedi felépítésű oldalról, nagyjából a szerkezet mindenhol megegyezik. Először a tartalmi elemekről szeretnék beszélni (középső, szürke négyzetek):

• Oldalak: Statikus, nem nagyon változó tartalmak, melyek általában olyan tartalmi elemekkel bírnak (például egy cég esetében), mint például cégbemutató, vagy bemutatók - estlegesen szolgáltatások bemutatása, kapcsolatfelvételi oldalak, és hasonlók. Szerintem fontos azért, hogy a kezdőlapunk (ahova a látogató érkezik) dinamikus legyen, és ne egy olyan oldal fogadja a látogatót, ami szép magyar szokás: 

"Cégünk 1992-ben alapított, 100%-ban magyar tulajdonú...". 

• Oldalak (landing page): Kiemelném azonban az úgynevezett Landing Page-eket, amelyek az on-line marketing alapeleme, egy-egy hirdetési kampányunk (Adwords például), célja lehet, hogy a weboldalunkra hozzunk látogatókat, és ők egy, a mérhetőség érdekében csak erre célra létrehozott oldalra érkezzenek. Ezek is statikus oldalak (hiszen tartalmuk állandó), de egy dinamikus kampány részei.
• Bejegyzések: Leginkább a blog világ eredményeként létrejött dinamikus tartalmak. A furcsa az, hogy ezek is léteznek tulajdonképpen önálló, statikus oldalként, azonban ezek egy bizonyos halmazba vannak szervezve, ami által biztosított a folyamatosan növekvő tartalom. Az oldalakat a weboldalunk elkészültekor, illetve kampányszerűen készítjük el - a bejegyzéseinket (tulajdonképpen cikkek) pedig rendszeresen, meghatározott időközönként frissítjük, adunk hozzá újakat. 
• Képek, videók, castok: Tulajdonképpen egy multimédiás tartalom, amely legalább olyan fontos, mint a szöveges tartalom (később a META résznél említem majd a fontosságát). Manapság már elkerülhetetlen és kihagyhatatlan, hogy oldalunkon audiovizuális elemek is legyenek. Egy kép a termékről, a cég székhelyéről, a munkatársakról jelentősen emelheti a bizalmi fokot velünk szemben. Egy videó, vagy egy Podcast pedig segítséget nyújthat a termékünk értelmezésében, felhasználásában, ami pedig a vásárlási bizalmat erősítheti. 
• Helyszínek: az okos-telefonok és tábla PC-k elterjedésével, az on-line navigáció, valamint a POI pontokon alapuló szolgáltatásválasztások miatt, már nem elég szkennelt térképet feltenni az oldalunkra. Főleg ha mondjuk cégünk több telephelyen működik, vagy egyes tevékenységek (gyártás, értékesítés, raktár vagy szerviz) más helyen vannak, mint a központunk. Ennek később lesz szerepe, amikor a keresésekről beszélünk, de most legyen elég annyi, hogy regisztráljuk cégünket minél több térképszolgáltatónál, és azokat emeljük be az oldalunkra - így ráadásul interaktívabb is lesz a megjelenés. 
• Letöltések: A felrakott képek és videók mellett nagyon fontos elem lehet a felhasználó / látogató által letölthető tartalom. Egy cégbemutató prezentáció, egy termékismertető PDF, vagy a már említett videó anyagok - a felhasználók számára fontosak, érdekesek. Ráadásul a kereső motorok indexelik ezek tartalmát is (megfelelő beállítás esetén persze), amivel növelhetjük az oldalunkra mutató találati arányokat.

A következő részben a fent említett tartalmak származásával fogok foglalkozni - ugyanis nem feltétlenül fontos (sőt!), hogy a tartalom a mi oldalunkon legyen, illetve csak onnan legyen elérhető.